12.rész

Song: L'essenziale

Dasie szemszöge:

A napfény erős sugaraira ébredtem és az első dolog amit éreztem az a borzasztó fejfájás volt,ami belém hasított.Felnyögtem az érzésre és akkor jöttem rá hogy nem vagyok egyedül.Kezdtem felfogni a dolgot.
A karjaiban voltam.Fejem a mellkasán,lábaink összegabalyodtak és a karjai védelmezően kulcsoltak át.

Emlékeztem mindenre a tegnap estéből és örültem hogy nem csináltunk semmi butaságot.
Én nem vagyok olyan,aki ha megakar szerezni valakit magának akkor szétszakít egy boldog és szerelmes kapcsolatot,ahol mind a két fél szereti egymást.És ők láthatóan szerették a másikat,bár Harry le se tagadhatta volna hogy nincsenek felém reakció,már ha azok nem csak perverz gondolatok,érzések.
És ott volt egyben az a feszültség is bennünk,ami parázslott,szinte égetett.Mindenhol.Éreztem a mellkasomban,gyomromban, a bőröm minden kis pontján.Szikrázott és egyben megsemmisített.

Féltem tőle.Neki barátnője van,akit szeret.Nem lehetek az,aki elszakítja őket egymástól.
Nem lehetek az,aki neki kell.
Nem lehetek az övé.
Hogy hová lett belőlem az a önbizalom,kitartás és lelki erő ami még éjszaka meg volt,nem tudtam.
Csak reménykedni akartam hogy visszatér és nem megy el többé.
Hiányoltam azt az érzést,de nem tudtam hogy mit kéne tennem hogy visszatérjen.
Szemeimmel az eget pásztáztam az ablakon kinézve,még mindig a göndör karjai közül.

Szememben könnyekkel küszködve próbáltam kibújni ölelő karjaiból,de még jobban szorított magához.
-Hová mész?-suttogta.-Maradj még egy kicsit!-kérlelt és szemei mondatai között is csukva voltak.
Csak halkan kuncogtam és kibontakoztam öleléséből.
Próbáltam ülő helyzetbe küszködni magam,ami elég nehezen ment.
Feltápászkodtam és nagyot ásítva nyújtóztam.
Nyakam elgémberedett,mindenem sajgott.Hirtelen karokat éreztem a derekam körül,nyakamat gyenge lehellete csiklandozta.Nem voltam rá felkészülve a közelségéhez.Megdermedtem.
-Miért szöksz el?Talán nem jó velem az ágyban?-tudtam hogy mosolyog,szeme pedig kissé sötétebb zöldre vált az ágy szó kijelentésénél.
-Csak leszeretnék tusolni,fogat mosni,átöltözni.Egyszóval rendbe szedni magam.Pocsékul festek.-magyaráztam.
-Mehetek veled?-kérdezte.A fülemnél éreztem forró lehelletét.Már-már elkábított és majdnem kinyögtem egy igent,amikor felnevetett és visszahuppant az ágyra.Magára húzta a takarót,majd egy pillanat múlva egy pólót és egy boxert dobott le a földre.Meztelenül feküdt a takaró alatt az én ágyamban.
Ott álltam.Mozdulni sem tudtam.
Kinézett a takaró alól és halványan elmosolyodott.Szemei csukva voltak,kócos haja keretezte tökéletes arcát.
-Miért állsz ott?-nézett fel.-Be is feküdhetsz mellém.-ajánlotta pajkosan.
-Csss...aa..kkk azon gondolkodom mit vegyek fel.-szaladtam a szekrényhez és elkezdtem gondolkodni,ezzel is leplezve zavaromat és figyelmen kívül hagyva a második kijelentését.
Kivettem egy fehér rövidnadrágot és egy narancssárga blúzt.Csendesen visszacsuktam a szekrény ajtót,hátha visszaaludt.

Kimentem a szobából,majd halkan visszacsuktam az ajtót.
A folyosón bementem a fürdőbe és kihámozva magamat az esti ruhámból,áztattam magam a zuhany alatt.
Mikor már a bőröm kezdett ráncosodni és elgondolkoztam hogy nem kéne az első fizetésemet vízdíjra költenem,kiszálltam.Magam köré tekertem a törölközőt,majd fogat mostam.
Felvettem a ruháimat és kimentem a fürdőből.
Nem akartam visszamenni a szobába,nehogy felkeltsem a hét alvót,így lecaplattam a konyhába.
Ahogy elértem az utolsó lépcsőfokot hangokat halottam kiszűrődni a kajabirodalomból.
-Szóval te vagy Dasie pasija?-szegezte Anne nénikém a konyhában ülő idegennek a kérdést.
-Nem hinném hogy annyira közel állnánk még egymáshoz.-válaszolt Harry.
Elfelejtettem levegőt venni és le kellett ülnöm a lépcsőre annyira remegtek a lábaim.
Még?MÉG?Ezt hogy értette?
-Mert fogtok?-tette fel a számomra is fontos kérdést Anne.
-Megmondom őszintén hogy nem tudom.Azt sem tudom miért jöttem este ide...nem tudom.-hümmögött és próbált összefüggően beszélni.Halottam a hangjából hogy fáradt,eléggé másnapos és nincsen felkészülve az ilyen mély kérdésre,főleg nem velem kapcsolatban.
-Értem.Szóval akkor mesélj a barátnődről.-Huh.Hamar leszűrte a dolgot nénikém.
-Hát.Szép,talpraesett,divatmániás de nagyon szeretem.-szűrte ki a fogai közül a választ.
Nekem sem kellett több,bevonultam a konyhába.
Megpusziltam Anne-t és leültem az asztalhoz,amin finomabbnál finomabb ételek sorakoztak.
Magamhoz vettem a vastag palacsintámat,nyakon öntöttem az édes sziruppal,nyomtam rá egy kis tejszínhabot,epret a tetejére és elkezdtem enni.Közben beszélgettek,de mikor meglátták a tányéromat kitágult a pupillájuk és hitetlenkedve csóválták a fejüket mosolyogva.
-Most mi van?Éhes vagyok és nem tudok ellenállni ezeknek a palacsintáknak!-motyogtam teli szájjal.
Lenyeltem a falatot,majd megszólaltam:
-Különben is majd ledolgozom.Láttam,hogy a közelben van egy konditerem és nem olyan messze egy uszoda is.-próbáltam menteni magam.
-Jajj kincsem én nem azért néztem rád így.Tökéletes az alakod,csak meglepő egy lányt így enni látni,mégis annyira jó  ezt egyszer az életben,vagy többször persze ha veled eszünk.-zavarodott össze a saját kijelentésében nénikém.
Ránéztem Harryre,aki rázkódott a nevetéstől.Először nem értettem,majd áthajolt az asztalon és szája közelített az enyém felé,amikor is lecsókolta az államról az ott maradt tejszínhabot.
Csak megráztam a fejem és tovább ettem.

Még beszélgettünk egy kicsit,majd felmentem hogy rendet rakjak a szobában és Harrynek valami ruhát keressek,hogy ne egy alsógatyában lépjen ki az ajtón,mert valahonnan a fotósok megtudták hogy itt van és nem kicsit lenne feltűnő ha egy szál semmiben indulna el.
Halottam hogy szorgalmasan cammog mögöttem.
Beléptünk a szobába és rögtön leheveredett a sarokban lévő babzsákfotelbe,még én megtudtam ágyazni.
-Most haragszol?-törte meg a csendet.
-Miért is kéne haragudnom?-ültem le az ágyra,végezve a beágyazással.
-Mindenért.Hogy csak ideállítottam,úgy viselkedtem mint egy analfabéta,hogy veled aludtam és hogy az előbb majdnem megcsókoltalak.-mindegyik mondatnál egyre közelebb jött.Míg megállt tőlem egy méterre.
-Nem haragszom rád.Úgy éreztem ennyivel tartozom neked hogy megszervezted a bulit.-mosolyogtam,miközben már a szekrényben kutattam valami nagyobb és kevésbé lányos ruhadarabot keresve.
Kezembe akadt a régi fekete edzős pólóm és egy szürke melegítő alsóm.Reméltem hogy jó lesz rá.Tudtam hogy ez nem az ő stílusa hanem inkább Nial hord ilyen ruhákat,de nem volt a repertoáromban egy rá való feszülős farmer.
Kezébe nyomtam és megmutattam hol van a fürdő.
Még vártam rá,hanyatt dőltem az ágyon és rajta járt az eszem.Annyira elkalandoztam hogy azt sem vettem észre hogy bejött,maga után becsukta az ajtót és fölém mászott,karjaival megtartva magát a fejem mellett.
Friss barackos illata volt,gondolom az én tusfürdőmet használhatta.Haja még kicsit nedves volt a  zuhanyzástól.Szemei ragyogtak és arcán kaján mosoly ült.
-Min gondolkozol annyira?-fürkészte a tekintetem.
-Csak azon hogy miért jöttél ide.Megígérted hogy elmondod.-nyafogtam mint egy kisgyerek.
-Ezt..ezt én magam sem tudom.-nézett el a szememből.Láttam rajta hogy hazudik.Csak azt nem értettem miért.Miért nem tud velem őszinte lenni?
Jó,megértem hogy alig ismerjük meg egymást,de mégis csak hozzám állított be az éjszaka kellős közepén és aludt velem.Ahogy ez eszembe jutott,éreztem ölelő kezeit a derekamon,a lehelletét a nyakamon....Hmmm...
Beleborzongtam a gondolatba,ő pedig még mindig mást fürkészett.
Megfogtam az állát és magamhoz fordítottam hogy belenézzek a szemébe.
Megdermedtem és akkor olyat formáltak meg tökéletes ajkai,amit életemben nem hittem hogy fogok hallani Tőle...

Sziasztok!
Megérkeztem ezzel a résszel is!Remélem elnyeri majd a tetszéseteket!
Hihetetlenek vagytok komolyan mondom.
Legutóbb még arról írtam,kevesebb mint egy hete hogy nem soká elérem a 3000 oldalmegjelenítést,ami mostanra felduzzasztotta magát !!4397!!jelen pillanatban ennyi és ezért nagyon hálás vagyok nektek.
Köszönöm a 7! tetsziket és a kommenteket:)És nagyon,nagyon köszönöm a cseréket:)
Következő rész vasárnap lesz.
Jövőhéten szerdán elutazom 5 napra így azon a hétvégén nem lesz rész,de erről még fogok szólni.
5000 oldalmegjelenítésnél hozok egy kis meglepetést.
Jó éjt nektek!
Kellemes hétvégét*.*