16.rész

Sziasztok!

Megérkezett a várva várt rész.

Azért írok most az elejére,mert fel kell hívnom a figyelmet hogy 18-as rész.Szóval a végét aki nem akarja nem olvassa el.

Nincs több mondani valóm.Remélem tetszeni fog.

A perverzségért elnézést.:DD

Puszi.

Nial Horan szemszöge:

A srácokkal jókedvvel és talán túl hangosan is vágtunk neki Harry-t megkeresni.

Sejtettük hogy hol lesz,mégis azért elég nagy az x faktor arénája ahhoz hogy elbújjon egy kicsit.

Elindultunk a hosszú folyosókon és közben azt taglaltam Louis-nak hogy miért jobb a csirke mézes bundában megsütve mintha egyszerűen csak párolva van és fűszerezve.

-Sokkal jobban kiadja a csirke ízét,főleg akkor ha egy kis fehérbort iszol mellé.Hidd el barátom,annál nincs finomabb.-futott össze a számban a nyál az ínyencség gondolatára.

-Nem igaz.Finomabb a csirke párolva,simán fűszerezve egy kis vörösborral.-húzta fel az orrát Lou és viccesen elkezdett vonyítani,közben azt hiszem egy sznob banyát akart utánozni aki mindig csak válogat.

-De komolyan finomabb.Ha végeztünk és hazaértünk megkóstoltatom veled is.-mondtam komolyan ő pedig elkezdett még jobban nevetni.

-Most mi van?-néztem rá furán.Nem értettem hogy mi ebben a vicces.

-Az,hogy már most 9 óra,mire itt végzünk lesz majdnem 11 és még lesz máshol is egy fellépésünk.Hajnalodik mire örülni fogunk hogyha hazaérünk és eljutunk az ágyunkig.Nem hogy még együnk.-csóválta a fejét.

-De akkor is meg kell kóstolnod!-ugráltam mellette.

-Jó,holnap megkóstolom.-ígérte.

-Éhes vagyok!-jelentettem ki és a hasamra tettem a kezem.Tényleg az voltam.

-Mikor nem vagy az?-kérdezték kórusban,mintha gyakorolnák.

Tény hogy sokat eszem és sokszor,de istenem.Fejlődő szervezetem van.És amúgy is lemozgom vagy leugrálom meg ilyenek.Szeretem a testem.Nah jó,ez most elég furán hangzott.De sebaj.

-Mit mosolyogsz zabagép?-lökött oldalba Zayn.

-Semmit,füstgép!-tettem én is arrébb.

-Szakadjatok már le egymásról!-lépett közénk Liam.

-Jaj,megszólalt a hidegfejű!-mondtuk egyszerre Zaynnel.

-Gyerekek!-csóválta meg a fejét Louis.Aha,még ő beszél.

-Te beszélsz nekünk?-fordultunk hátra és úgy mentünk tovább.

-Igen.Miért?

-Te vagy a legnagyobb mindannyiónk közül.Ha tudnák a rajongók hogy néha mit csinálsz...Ejnye bejnye.-csóváltam meg a fejem és az ujjam is előtte.

Enyhén elpirult és kínosan elnevette magát.

-Vigyázz Horan,a végén még nem kapsz kaját,mert az összeset megeszem.-fenyegetett.

-Akkor rendelek még.-vágtam rá gondolkodás nélkül.

-Bezárlak egy sötét szobába,ahonnan nem tudsz kijönni és ott hagylak pár óráig vagy napig...ezt még elöntöm és csak vizet meg kenyeret kapsz.-tervezgette a nem túl biztató jövőképemet.

-Nem lennél rá úgy sem képes.-röhögtem fel már-már kínomban.

Zayn és Liam egymásra néztek és szó nélkül megrázták egymás jobb kezét.Tehát fogadtak.Remek.

Rájuk néztem és szúrós szemmel próbáltam kitalálni ki állt mellém.

-Köszönöm Liam hogy kitartasz mellettem!-léptem mellé és karoltam át.Ő kibújt a karjaim közül és elhátrált.

-Öh..bocs de..-tette fel a kezét védekezéssel.

-Liam,te..te..-habogtam.-Áruló.-fújtattam.Keresztbe fontam a karom a mellkasom előtt és gyorsabbá vettem a lépteimet.

Eltelt pár pillanat mikor mind a 4-en elkezdtünk nevetni,de úgy hogy meg kellett állnunk összegörnyedve.

10 perccel később Louis egy ajtóhoz fordult és belépett rajta.Kopogás nélkül.

Fő a diszkréció.

-Hoppá!-mormolta az  orra alatt,miközben megállt a küszöbön,mi pedig szorosan mögötte kukucskáltunk hogy mi történik.

-Szerintem megzavartunk valamit.-suttogta Louis hátrálva,de ők közben már szétrebbentek és csodálkozva néztek ránk.Teljesen elvoltak pirulva és megszeppenve álltak távol egymástól.

Ezután bemutatkoztunk neki és elmesélte hogy az utcán összekevert minket egy másik fiú csapattal.Csak nevettünk és mennünk kellett.

Ami zavart,hogy imádtam.Csak pár percet vagy még annyit sem töltöttem a társaságában,de teljesen bepörögtem.

Ezt a többiek is észrevették és Harry szúrós szemmel nézett rám.Olyan -szállj le róla már gondolatban is,mert megöllek-pillantással.Felsóhajtottam és beletörődtem hogy megint Hazza kezére került egy gyönyörű és elvarázsolt lány.Ez van.Majd máskor szemfülesebb leszek.

A fellépésünk jól sikerült és Hazza is megnyugodott a színpadon.Ugyanúgy hülyéskedtünk egymással és jókedvvel énekeltünk végig.

Nem tudtunk elköszönni a lánytól,mert amint leértünk a színpadról leszedték rólunk a zsínórokat és betuszkoltak minket egy autóba,ami elszállított a második koncertre az este folyamán.

Harry velem szemben ült és zenét hallgatott.Olyan furcsa volt.

Nem hülyéskedett,hanem gondolkodott.Teljesen magába mélyedt.

A másik koncerttel is végeztünk,ahol sikeren megint megőrjítettük a közönséget,hisz Liam lehúzta a göndör nadrágját.Ezért is mondom hogy nem ismerik a rajongók a fiúk egyes oldalait.Csak amelyiket akarják.

Liam sem egy ártatlan fiú ám.Meglepő dolgokra képes.De ez inkább a négy fal között bontakozik ki belőle.

Hajnali 4-kor örültem hogy kitudtam kászálódni a kocsiból és besétálni a szobám ajtajáig.A hasam mérgesen megkordult én pedig nem akartam tovább megvárakoztatni.Ledobtam a táskámat,majd visszacaplattam a földszintre.

A többiek valószínűleg beestek az ágyba és már az igazak álmát alusszák.

Legnagyobb meglepetésemre Harry ott ült az asztalnál meztelenül és forró kakaót szürcsölt.Meg sem hallotta hogy leértem.A ruhái egy kupacban hevertek az egyik széken szépen összehajtogatva.Harry és a rend.Még akkor is ott van mikor teljesen ki van.Vagy még jobban.Mint például most és nem értettem hogy mi a baj.

A hűtőhöz léptem és csináltam egy normális szendvicset.Teljes kiőrlésű kenyér,vaj,sonka,majonéz,paradicsom és még egy kis saláta.Sokszor halottam és olvastam hogy össze-vissza eszem mindent mindennel.És ez teljes mértékben hazugság.Tény,hogy többet nyúlok ételhez mint a többiek,de normális ételeket eszek.

A szendvicset egy tányérra tettem és mindent visszapakoltam a hűtőbe.

Leültem az asztalhoz a tányérral a kezembe Harry-vel szemben és csendben falatozni kezdtem.Közben rá-rá pillantottam hogy nem fulladt-e bele a kakaóba.Jól volt,viszont teljesen le volt törve.

A telefonja ott volt az asztalon és néha megcsördült vagy csak rezgett.De nem vette fel.

Az 5. hívásnál elegem lett,majd gyorsan felkaptam és felvettem.Vidáman mégis halkan szóltam bele hogy ne ébresszem fel a többieket.

-Végre hogy felvetted.Hol vagy?Csajjal?-szólt bele Hope a telefonba.Komolyan a falra másztam ettől a lánytól.Nem értettem hogy Hazza miért van vele.Egyáltalán nem illett hozzá és a csaj kihasználta.Sőt!Meg is csalja.Mindannyian tudjuk,de még nem találtunk alkalmat arra hogy elmondjuk neki.Látszólag boldog,de most ahogy viselkedik,kezdtem kételkedni.

-Én vagyok az Nial.Harry a konyhában hagyta a telefonját és felment aludni.Én most értem le hogy egyek valamit és megláttam hogy keres...-

-Jó mindegy.Nem nagyon érdekel az esti mese!Felkeltenéd légy szíves!Beszélnem kell vele valamiről.-vágott a szavamba és utasított mintha a csicskája lennék.Felvontam a szemöldököm.Akármennyire is kedves vagyok és tolerálom az emberek bunkóságait vagy sokszor figyelembe se veszem,ez több a soknál.

-Nem fogom felkelteni.Ma,vagyis tegnap 2 koncertünk is volt.Hullafáradt és szerintem örül hogy vízszintesben lehet.-mondtam már kicsit mérgesen a telefonba.Engem ne szívasson és ne beszéljen így a legjobb barátomról,mintha a lába kapcája lenne.

-Jó,mindegy akkor.Mond meg neki hogy ha felkelt,azonnal hívjon fel.Fontos.-és ezzel le is csapta.Még ilyen arcátlan,bunkó,senkiházi ribancot.Pfff.

A szendvicsemre meredtem és próbáltam elkerülni Harry tekintetét.

-Miért vetted fel?-suttogta,teljesen nyugodtan.

-Mert idegesített hogy zúg.-haraptam egy nagyot.

-Köszönöm.-csak ennyit mondott.Majd felkászálódott a székről és elindult az emeletre.

-Mi a baj Hazza?-fordultam meg aggodalommal a szemeimben.

-Csak össze vagyok kicsit zavarodva haspók.De minden rendbe lesz.-mosolygott teljesen őszintén,mint aki már tudja is a megoldást.

-Tudod mit fogsz tenni akármiről is van szó?-intéztem felé a kérdést.

-Megoldom.Jelenpillanatban csak az ágyra vágyom és arra hogy valakibe beletemetkezhessek,de mivel a a csajom nincs itt,ezért beérem csak az alvással.-mondta,én pedig kiköptem ami éppen a számban volt.

-Bazdmeg Harold,enni próbálok és nem a perverz megjegyzéseidet,hajlamaidat vagy mit tudom én miket hallgatni.-akadtam ki.

Ő csak megvonta a vállát és csak az ajtó csapódását halottam később.Hát ő nincs valami nagy tekintettel a többiekre.Bár úgy sem kellnének fel rá.Hosszá szoktunk,főleg Liam és Louis mellett.

Elpakoltam magam után és lassan én is elaludtam a pihe puha ágyamban.

Ma este van a buli,amit Harry szervez Dasinek.Kicsit meglepődtem,de nem csodálkoztam rajta.Elég volt szombaton egy pillantást kettejükre vetni és tudtam hogy nincs esélyem.A csaj totálisan bele volt Harold Edward Styles-ba zúgva nyakig.

Éppen a boltban keresgéltük a kajákat Louis-al és a telefonomban nézegettem a listát hogy még mit kell venni,amikor belém jött egy vöröses barna hajú lány.A telefonom kicsúszott a kezemből.Ezzel tropára ment a 4. Iphone 4s-em.Sóhajtottam.Eszméletlen vagy Horan.Még a telefonokat is eszed.
Akkor vettem észre hogy a lány elvágódott és most próbál feltápászkodni.Mielőtt segíthettem volna Louis odament és megfogta a derekát és felhúzta.Egy ideig csak bámultak egymásra és levegőt se vettek.

Elnéztem és vártam hogy mind a ketten észhez térjenek.

Addig levettem a polcról pár chipset és a kocsiba doptam.Ők éppen számot cseréltek.Elköszöntek és Lou visszatért.

-Nah mit kell még venni?-kérdezte,mintha mi sem történt volna.Úgy döntöttem nem hozom fel.Majd elmondja ha akarja.

Lassan bevásároltunk és elindultunk Harry-hez.Már minden készen állt.

Kezdődhetett a party.Sokra nem emlékszem az estéből,mert túlságosan ízlett a vodka és a wiskey így kicsit túl lőttem a célon.

Viszont reggel a saját ágyamban ébredtem.Egyedül.

Szétnéztem a szobában.Semmi különös vagy szokatlan  nem tűnt fel.

Lehúztam magamról a takarót és majdnem felröhögtem kínomban.

Meztelenül feküdtem az ágyamban és egy használt..khm..óvszer volt még mindig rajtam.Gusztustalan.

Megráztam a fejem és próbáltam kiűzni a fejemből az emléket.

Dasie szemszöge:

Álmosan mégis kipihenten kászálódtam ki az ágyból.

Gondolataim a furcsa hang felé terelődtek,amely beférkőzött az agyamba.Olyan ismerős volt,még sem tudtam hova tenni.

Ő vette fel Hope telefonját és azonnal le is tette mikor nem mutatkoztam be.De előtte még káromkodott egy sort.

Felsóhajtottam hogy ezzel az információval nem tudok mit kezdeni,mert nem tudom honnan rémlik a pasi hangja.

Letusoltam,megmostam a fogam és felvettem a fehérneműmet.Felkaptam magamra egy csőfarmert és egy fekete converse pólót,majd szempillaspiráloztam.

Kész volt a terv a fejemben.Már csak Emily-t kell rávennem hogy velem jöjjön.

Átrobogtam a szobájához és hangosan ütöttem az ajtót,amíg az ki nem tárult.

-Mi a baj?.nézett rám álmoskásan.

-Beszélnünk kell.Öltözz valami kényelmes cuccba,addig csinálok kávét.A konyhában találkozunk.-daráltam le.

Szerintem felfogta,mert bevágta az ajtót és csak a zuhany hangját halottam pár perccel később.

Felraktam a kávét főzni,majd elővettem 2 bögrét.Cukrot tettem beléjük és kivettem a hűtőből a tejet,mert a britek mindent tejjel isznak.Bláhh..

Fáradt fejjel botorkált le a lépcsőn és huppant le az asztalhoz.Elvett egy bögrét és teleöntötte tejjel és megitta.

-Em,abban még nem volt kávé.-csóváltam a fejem.

-Mindegy.Szeretem a tejet.-vonta meg a vállát,majd ivott még egy bögrével.Fintorogtam egy sort és elfordultam.

Nem vagyok finnyás,de ezzel a folyadékkal ki lehet kergetni a világból is.

-Mikor lesz kávé?Mert megtelt a gyomrom tejjel.-jelentette ki.

-Akkor hogy fér még bele a kávé?-értetlenkedtem.

-A kávé mindenhova elfér,csak öntsd már!-kiáltott.Én pedig felkuncogtam.Értelmes,angol szóváltás és humor.Ezzel tudnám jellemezni az itteni reggeleket.

-Szóval arról akartam veled beszélni..-kezdtem,mikor én is elfoglaltam a helyem az asztalnál.-..követni akarom Hope-ot hogy megtudjam kivel csalja meg Harry-t.-jelentettem ki teljesen komolyan.

Erre ő kiköpte a kávét az asztalra.

-De hát én tudom kivel csalja meg.Minek ehhez kommandósat játszani?-nézett rám.

-Biztosra tudod a személyt?-kérdeztem.

-Igen.-válaszolta.

-És van is erőd már elmondani?

-Nem tudom Dasie.Félek hogy nagyon megrázna és sok mindent tönkre tenne.

-Csak próbáld meg.Ne félts te engem.Erős vagyok.-vigyorogtam.

-Okés.Hope...

Hope szemszöge:

Komolyan nem tudom elhinni hogy nem veszi fel azt a nyamvatt telefont.Jó tudom hogy hajnal van meg minden,de mindig rajta lóg,persze csak akkor nem ha én hívom.Muszáj hogy felvegye és biztos legyek benne hogy nem látott meg vele,mert akkor kiborul és nem szeretném hogy kiderüljön.

Én akarom elmondani neki.A saját szemébe akarom vágni hogy megcsaltam,mert nem volt nekem ő elég jó.

Olyan jó lesz látni a megkínzott arcát.Azt hitte hogy ilyen könnyen megkapott magának és meg is tarthat.

Nem.Csak amiatt a cikk miatt vagyok még vele együtt.Valahogy el kell érjem hogy megismerjenek az utcán

Ez fontos lesz később és nagy ívből leszarom hogy-hogy bántom meg a kis sztárocska szívét.

A telefon csörög és csörög,de senki nem veszi fel.

Az órámra nézek és kezdem feladni és eluralkodik bennem a félelem.Ez nem igaz.Nem ronthat a tervbe.Nagyon nem.

Végre Nial felveszi,de nincs hangulatom a hülyeségeit meg a magyarázkodását végig hallgatni.

Gyorsan leteszem és visszafordulok felé az ágyban.

-Minden rendben?-kérdezi rekedtes,mély és férfias hangján.

-Persze.Minden a legnagyobb rendben.-hajolok közelebb hozzá és újra elkezdődik,amit az előbb abba hagytunk.

Hétfő reggel.

Úgy érzem,mintha uralkodni akarna rajtam.Mi a fasznak?Hagyjon már békén.És még ez a szőkécske is itt van a kávézóban.Minket figyel és le sem veszi rólunk a szemét.

Áthajolok az asztalon hogy megmutassam a pasi az enyém és vegye le róla a karmait.Én akarok még vele játszani.Egy darabig.Utána majd megvigasztalhatja ha akarja.Forró csókja égeti a lelkem és néha kezdek gyengülni.Majd eszembe jut a terv és újra erős maradok.

Hirtelen azon kapom magam hogy a csajjal csevegek,aki nagyon aranyos és már most imádom hogy mennyi mindenben egyetértünk.Nem tudjuk abba hagyni a beszélgetést és Harry próbálkozásai hogy rá figyeljek,meghíúsulnak.

Csak beszélünk és beszélünk.Sok mindenben hasonlítunk.Csakhogy ő a megtestesült álom.Kedves,gyönyörű van stílusa.

Ellenben velem.

Én vagyok maga az ördög.

Csörög a telefonom.Rápillantok hogy nem e Ő az és nem megint a nyálgép.

Mosolygok és Dasie-nek mondom hogy mennem kell.Fogok egy taxit és gyorsan ledarálom a címet.

A szemüvegemet felveszem és próbálok elvegyülni hogy ne vegyenek észre ha kiszállok a hotelnél.

Kipattanok és fizetek.

Már alig várom hogy láthassam és ajkait a testemen érezzem.Izzik a bőröm a gondolatra és idegesen futok a liftig.

Elindul és topogok.Jajjj csak érjen már fel.20,21,22 és igen! 23.Kinyílik az ajtó és ott vár rám.

Elmosolyodik mikor meglát és a karjába zár.

Beletúrok felzselézett hajába és mosolygok.Beleharap alsó ajkamba és pedig felszisszenek.

Felkap én pedig a dereka köré kulcsolom a lábam.Érzem combomnál izgatottságát,majd elindulunk.Beesünk az ajtón és szinte tépi rólam a ruhát.

Blúzom és melltartóm már a földön hever az ő szétszaggatott inge mellett.

Ledob az ágyra és fölém mászik.

-Azt akarom hogy a cipő rajtad maradjon.Úgy akarlak magamévá tenni.Felizgat.-mormolja.A kezei a fejem mellett és a fülem mögött elkezd csókolgatni.Hangosan zihálok és nyögök.Nem hall minket végre senki.Nem kell vigyázni.Csak magunkra figyelni.

Ajka tovább halad a nyakamon és ott meg áll.

-Ne szívd ki a nyakam.Akkor lebukok.-zihálom gyengén.

-Ahhh.Az a kis buzi mindig köztünk áll.Meddig kell még várni?-néz rám.

-Már nem sokáig ígérem.-suttogom.Nincs erőm.Remegek mint a nyárfalevél.Azt akarom hogy megtöltsön és elfelejtesse velem ezt a sok szarságot ami van.

Folytatja az útját lefelé.Hasamon keresztül köldökömön át halad nyelvével.Kezemmel beletúrok a hajába és hangot adok az élvezetnek.

Lassan elér a nadrágomig,amit lehúz a bugyimmal együtt.De nem tér vissza a gyenge pontomhoz.

A lábujjamat kezdi a szájába hagyni és beleharap.Az alhasamban érzem az érintését és megfeszülök.Nem bírom már sokáig.

Halad felfelé a vádlimon és a combomon keresztül.Ujjai már a nőiességemen érzem.Körkörös mozdulatokat ír le.

Majd a nyelve is eléri a csiklómat.Felnéz rám és izgatni kezd.Szemem lecsukom és hátravetem a fejem.Már nem érzem magam a földön.Máshol vagyok.És csak ő tud oda eljuttatni.Hangosan és túl gyorsan élvezek. testem katarzisban,a lelkem szárnyal.

Lassan magamhoz térek és megszólalok.

-Most rajtam a sor hogy megmutassam hogy is tudod a fellegekben érezni magad velem.-búgom a fölébe,mert az ölében ülök.

A nadrágját a fogammal kezdem lehúzni de tartom a kontaktust.Halkan morgok mint egy vadállat és látom rajta hogy ez izgatja.

Megválok nadrágjától és feszülős boxerjétől,ami eltakarja méretes büszkeségét.Szombat óta erre vágyom.Hogy a számban érezhessem.

Furulyázásom közben nyög és látom hogy miattam esik össze a élvezéstől.Az én karjaimban.

Büszke vagyok magamra.

Mikor ő is magához tér,fordít helyzetünkön majd a lábam az égbe emeli hogy mélyen érezhessem magamban.

Igazi perverz vadállat,de ezt látni lehet a szemében is akárhányszor csak belenézek és én megőrülök érte.

-Áh!-nyögök fel mikor belém csusszan.Nem tudom mikor fogom megszokni hogy bennem van.Talán soha.

Nem tudok gondolkozni.Csak az ütemre figyelek,amit ő diktál.Közben a nevemet mormolja mint egy imát.

Egyre gyorsít és gyorsít,míg nem spirálban élvezünk el egyszerre.Eszméletemet vesztem a kéjtől és a tempótól amit diktál,mert most sem húzódik ki belőlem hanem folytatja tovább.

Kezdek magamhoz térni.Egyedül vagyok.

Sötét van és félek.Oldalra nézek és az óra még csak 18:00-t mutat.A redőny lehúzva,ezért érzem éjszakának a napszakot.

Megpróbálok felülni,de nehezen megy.Mellettem megszólal a telefonom.

Harry az.Valami buliról hablatyol,ami ma este van és ő tart.Jókor szól nem mondom.

Kimegyek a fürdőbe és végig nézek magamon.

Elmosolyodom.

Végre megint éreztem hogy élek.Csaknem félholtra dugott.De mindig ezt csinálja.

Ördögi mosolyra húzom a számat és meg is van a további tervem.

A helyedben vigyáznék a szívemre Harry Styles.

És elindulok.